A tiszta környezet alapvető fontosságú az emberi egészség és jólét szempontjából. Azonban az olyan környezeti ártalmak –mint például a légszennyezés, a zaj, a veszélyes vegyi anyagok – nagyban ronthatják életminőségünket.
A környezetszennyezés hatása az embereknél különféle betegségek megjelenését okozhatja. Egyre több kutató vallja azt, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a környezeti tényezők vizsgálatára, mint a genetikai okokra, mert ezek sokszor nagyobb mértékben befolyásolják a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, mint az öröklött tényezők.
Európában jelenleg a légszennyezettség a vezető környezeti egészségügyi kockázat, ami becslések szerint évente több mint 400ezer korai elhalálozáshoz vezet az EU-ban- írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
Tudtad, hogy a statisztikák alapján körülbelül minden második magyar ember küzd valamilyen típusú allergiával? Ráadásul az előrejelzés sem túl biztató, hiszen az életmód, a környezetszennyezés, a levegőben lévő szén-monoxid részecskék és a gyakori szmog miatt egyre több embert fog érinteni a jövőben is.
Mi az az allergia?
Az allergia tulajdonképpen olyan hétköznapi anyagokra adott túlzott immunreakció, aminek nem kellene semmilyen választ kiváltani a szervezetből. Ennek tünetei különbözőek lehetnek, attól függően, hogy éppen mire allergiás az ember.
Allergén elvileg bármilyen fehérje természetű anyag lehet, de gyakorlatban mégis leggyakrabban a környezetben megtalálható anyagok az allergiás betegség kiváltói. Vannak belégzési allergének, amelyek a légutakon keresztül hatolnak be és elsősorban légúti panaszokat okoznak. Vannak táplálék allergének, amelyek a tápcsatornán át kerülnek a szervezetbe és elsősorban gyomor-bélhuzami illetve bőrpanaszokat okozhatnak, de ritkán akár légúti panaszokat is. Az ún. kontakt vagy érintkezési allergének a bőr vagy pl. a szájnyálkahártyával érintkezve váltanak ki helyi allergiás reakciót.
Milyen szerepet játszik-e a környezetszennyezés az allergia kialakulásában?
Azt, hogy mindez mennyire függ az adott környezettől, jól mutatja az a jelenség, hogy a különféle olajos magvakat nagy mennyiségben fogyasztó amerikaiak körében az egyik leggyakoribb táplálék allergia éppen a mogyoró és mandula, míg Magyarországon ezek ritkán fordulnak elő. A skandináv országokban gyakori hal illetve nyírfa allergia szintén a környezetben található anyagokra utal. Ugyanígy Angliában nagyon gyakori a fű és a csótány allergia, a mediterrán országokban pedig a citrusfélék okoznak sok megbetegedést, míg Magyarországon nagy jelentősége van a nagyon elterjedt parlagfűnek.
Pollenek azonban mindig is voltak a levegőben, most mégis sokkal több ember válik allergiássá és asztmássá, mint korábban, és számuk rohamosan nő, ami a városi élettel hozható összefüggésbe.
Ezt támasztja alá egy 2021-es finn tanulmány, ahol a kutatók 118 tinédzser bőréről gyűjtöttek mintákat, és elemezték a bennük található baktériumokat. Úgy találták, hogy a vidéken – mezőgazdasági terület vagy erdő közelében – élő fiatalok bőrén a baktériumok változatosabb összetételben voltak jelen, ugyanakkor ők voltak azok, akik kisebb érzékenységet mutattak az allergénekkel szemben.
Ennek elsősorban az az oka, hogy sok olyan káros anyag kerül a levegőbe a közlekedésből, iparból és energiatermelésből, amelyek korábban egyáltalán nem voltak jelen, vagy csak a jelenleginél jóval kisebb mennyiségben. Ilyen például a szén-monoxid és a nitrogén-dioxid, amik napfény hatására ún. fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre. Ezek a szennyező anyagok pedig rátapadnak az egyébként ártalmatlan pollenek felületére, így azok tulajdonságai módosulnak, és az immunrendszert megzavarva allergiás tüneteket okoznak az emberi szervezetben. A dízel kipufogógáz – amely állatkísérletek szerint– szerepet játszhat az allergia kialakulásában az embereknél is.
Az asztmán is segítene, ha letennénk az autót
Az asztmások sokszor csak a levegő pollenkoncentrációját figyelik, pedig a légszennyezettségi adatokat is kéne – erre figyelmeztet az 1998 óta minden május első keddjén megrendezésre kerülő Asztma Világnapja is.
Az asztma a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, napjainkban körülbelül 300 millió embert érint a világon. Magyarországon az elmúlt 10 évben több, mint négyszeresére nőtt a gyermekek krónikus légúti megbetegedéseinek száma.
Jellemzően magasabb az asztmás és allergiás betegek száma a nagyvárosban élő gyerekek körében, és ez egyértelműen összefügg a levegő szennyezettségével – nyilatkozta Dr. Bánfi Andrea a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gyermektüdőgyógyász szakorvosa a Kék Bolygó című környezetvédelmi műsorban.
A legveszélyeztetettebbek a babakocsiban lévő gyerekek, akik éppen a kipufogók magasságában helyezkednek el, de veszélyeztetettnek számítanak az egyébként is krónikus légúti betegségben szenvedők.
A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja egy asztmás beteg tüneteit.
A zajszennyezés is hozzájárulhat különböző betegségek kialakulásához…
Az egyik legmeghatározóbb zajforrás a közúti közlekedés, így kedvezően hatna a gépjárművek számának mérséklése nem csak a légszennyezésre, hanem a városi zajszintre, és jelentősen csökkentené a stresszterheltséget is, melyek együttesen szintén hozzájárulnak az allergia kialakulásához.
Ugyanis a hosszú időn át fennálló vagy ismétlődő zajok hatással vannak az ember pszichés, vegetatív és hallószervi működéseire. Rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk, és gyengül az immunrendszerünk is.
Épp ezért hiba lenne azt gondolni, hogy az allergiát okozó növények kiirtásával a probléma megoldódik: a folyamatot csak a légszennyezés, és különösen a gépjármű-közlekedésből származó káros anyagok nagymértékű csökkentésével lehetne visszafordítani.
Bihari Bernadett Luca
A rovatot az Agrárminisztrium támogatásával valósul meg.
